• Search
  • Menu

Film | 

Színház | 

Zene | 

Sport | 

Kiállítás | 

Könyv

Kingsman – A titkos szolgálat

A Kick-Ass és az X-Men: Az elsők rendezőjének új agymenése egyfajta tisztelgés a kémfilmek előtt, mely visszahozza a jó öreg 007-es sztorik hangulatát a maga hihetetlenül vicces, beszólogatós, akciódús, abszurd elemievel. Figyelem! A film nyomokban erőszakos jeleneteket tartalmazhat. Csak olyan Matthew Vaughn-osan.

Mikor A Bourne-rejtély beköszönt a mozikba, és James Bond öltönyét Daniel Craig öltötte magára, az egy korszak végét is jelentette. Eltűntek a vászonról a szmokingos, sérthetetlen, ízig-vérig gentleman kémek, és kaptunk helyettük hús-vér karaktereket, akik esendőek; megtörhetnek, de valahogy mégis túlélik. Ez a fajta látványos akció-adrenalin-bomba tematika sem rossz, csak más, és számomra ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy elveszítse a varázsát. Valószínűleg Matthew Vaughn is valahogy így gondolhatta, mert ezt a szikrát hozza vissza új filmjében a Kingsman – A titkos szolgálatban.

A történet középpontjában a Kingsman nevű szupertitkos kémszervezet áll, melynek kerekasztalánál éppen üresedés van. Így kerül be a jelöltek közé az egyik ügynök (Colin Firth) mentoráltja, Töki (Taron Egerton), a csóró londoni srác, akinek nemcsak túl kell élnie az életveszélyes próbákkal tűzdelt kiképzést, de a végén rá hárul az a feladat is, hogy megakadályozza a gonosz zseni, Valentine (Samuel L. Jackson) ördögi tervét, és megmentse az emberiséget a biztos pusztulástól.

A rendező, jó szokásához híven, ismét egy képregény-adaptációba vágta a fejszéjét, nem kevés sikerrel. Persze ne várjunk csodát, a film még jóindulattal sem nevezhető 100%-osnak. Ugyanis az első órában nagyon hiányzik belőle valami. Sokszor leül a történet, Colin Firth verekedős jeleneteinél pedig a kamera rángatózós mozgása engem erősen irritált. Ám a templomos résznél megérkezik a várva várt lendület, és onnantól kezdve valósággal beszippant a sztori. Bár volt pár pillanat, amikor az motoszkált a fejemben, hogy ez ugye most csak vicc. Például amikor megláttam a késes lábú lányt vagy meghallottam a beszédhibás Samuel L. Jacksont. De ezeken hamar túl lehet lépni, hiszen végül pontosan az abszurditásuk miatt illenek bele olyan tökéletesen a filmbe. A poénokat, hála az égnek, sikerült átmenteni a szinkronos verzióba is, a nevetés tehát garantált. Természetesen az akciójelenetek vannak a legjobban kidolgozva, a szereposztás pedig parádésan viszi a hátán az egészet. A fent említett Colin Firth-ön és Samuel L. Jackson-on kívül feltűnik még pár nagy kedvencem is, így Jack Davenport, Mark Strong és Michael Caine.

Aki szereti a picit betegebb humorral operáló, pörgős filmeket, a kiskutyákat és az angolokat, annak mindenképpen ajánlom az év egyik legjobb akcióvígjátékát. Egy mozijegyet bőven megér.

 

Fotók: blackfilm.com blogs.indiewire.com

Szerző:

Címkék:          

Hozzászólások